Sziasztok a nevem Mia! És az életem egy kész káosz!
A szüleim elváltak, már rég történt, bár szerintem csak futó kalandból születtem. Ez megrémiszt, de ugyanakkor vicces is, mert az anyámról, Samantháról ilyet el se mertem volna hinni. Apám.. nos apámat nem nagyon ismerem. Igazából még csak 4szer találkoztunk, akkor is hozta valamilyen barátnőit. Egyszer pont a mostani 14. szülinapomon apám egy igazi csitrit hozott aki képes volt leszólni a tortámat:-Joe drágám!-mondta apának.-A szakács részeg volt amikor ezt csinálta?
Na ebből lett is egy nagy családi perpatvar, ugyanis erre felháborodtam, és megtéptem a hosszú szőke haját annak a libának. És erre az a kis "hercegnő" ráordított apámra:
-Joe húzzunk ebből az állatkertből. Nem hiszem el, hogy te képes voltál itt élni! Ha még egyszer ide kell jönnöm esküszöm szakítok veled...édes!
-Julie szívem! Ez a lányom születésnapja, nem mehetek el!
-Hát jó! Akkor én megyek el! Végeztünk! Arrivederci.. vagymi..!-és ezzel kirontott a házunkból, a kapu előtt még megbotlott a 20centis magassarkújában, utána elhúzott apa Mercijével.
-Öhm.. boldog szülinapot szívem!-próbálkozott apám, de én nagyon meg voltam sértődve.
-Hát kösz apa! Még egy hülye barátnődnek sikerült tönkretennie egy szép családi eseményt!-szóltam felháborodva és berontottam a szobámba. Leültem a székemre, és töprengeni kezdtem.. ki is vagyok én? A szüleim elváltak, apám hülye nőket hoz a családi eseményekre, anyám elvileg beleszeretett az egyik tanáromba, ráadásul a tanulás is elég nehézkes mostanában. Hiszen nyolcadikos leszek! Már csak pár hét van a vakációból és elkezdődik a rémes nyolcadik, amitől mindenki retteg: felvételi, kompetenciák, ráadásul elvileg minden héten dolgozatok tömkelege. Mit csináljak?...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése