Mia élete 6/2

-Szia Mia! De rég láttalak!- kiáltott oda nekem Marci.-Mit keresel te egy ilyen helyen?
-Marci.........- hirtelen nem tudtam mit szólni, egyszerűen annyira utáltam ezt az embert, mert megkeserítette az életemet, ugyanakkor egymillió dolgot szerettem volna kérdezni tőle pl.: Hogy vagy?, Melyik suliba jársz?, Mi történt a többiekkel?, erre kicsúszott a számon a legbénább kérdés amit valaha is mondhat egy közel 15 éves csaj, egy olyan dologról, amit titokban akar tartani:
-Szeretsz?
-Mi van? Beütött a pia? Húhha nagyon kell vigyáznod öregem a csajszira, mert nem lesz  jó ha idegen emberekkel kavar a hölgyike.- reagálta le Marci az ügyet, de tudtam, hogy a szíve vagy talán a csöppnyi agya legeslegmélyén tudta miről beszélek, ugyanis ötödikben... Na ez egy elég durva sztory... Szóval, egy tavaszi napon kezdődött. Reggel, mint minden sulis nap, felkeltem, mosakodtam, felöltöztem és bementem a suliba. Ez eddig normálisan sült el, ám az osztályba lépve, valaki kigáncsolt, és arccal beleestem a tanári asztalon lévő tortába, ugyanis az ofőnk szülinapjára az egyik gyerek csinálta. Mindenki rajtam röhögött, én meg már nem bírtam és kiszaladtam a mosdóba sírni. Átsírtam keserves 10 percet, mire nyílt az ajtó, és az általam legkevésbé kívánt személy lépett be, aki nem más volt mint Marci.
-Bocsáss meg, én nem gondoltam, hogy így fog elsülni.
-Te meg mit keresel itt?? Első óta szadizol! Nem hiszem hogy csak pont ezt bántad meg... Gondolom a tanár rádszólt.. Annyira utállak!- feleltem ingerülten és becsaptam magam után az ajtót az egyik wc fülkébe.
-Figyelj, én most tényleg sajnálom!-nyitotta rám az ajtót- Én ezt.. ezt azért csinálom már 5 éve mert... mert... szeretlek.- nyögte ki és szájon csókolt. Neki dőltünk a hideg csempefalnak és csak csókolóztunk a lányvécé egyik fülkéjében, míg meg nem szólalt a csengő.
-Öö.. izé, most mennem kell.. szia- tértem magamhoz és kirohantam a mosdóból. Az órán kerültük egymás pillantását, sőt szünetekben se nagyon láttuk egymást. Másnap azt hittem kicsit kedvesebb lesz hozzám, de ugyanazt a zsarnokoskodást folytatta velem, mint eddig, ezért csak most eszméltem rá, hogy lehet hogy én is szerelmes vagyok belé. De ez nem lehet. Én Chrissel járok, nem holmi terrorizáló, helyes, vagyis überhelyes pasival. Ajjj. Nehéz az élet...
-Beszélnünk kell.. Négyszemközt.- szólt Chris kizökkentve engem a merengésből.
-Meg tudom magyarázni..-feleltem pár perccel később, mikor Chris behurcolt egy kissé üres sarokba.
-Magyarázd is, mert én ezt nem értem.. Ki ez a csávó? Egyáltalán honnan ismered?? Ebben a kocsmában nem túl szerencsés összehaverkodni senkivel!
-Régen az osztálytársam volt. De nagyon nem bírtam, mert mindig csúfolt, és kinevetett.
-Éés mi az hogy szeret-e?? Úgy érzem ez nem a teljes sztory.-súlytott le rám ingerülten, én meg csak álltam kukán. Nem mondhatom el neki, hogy titkos szerelmem, aki elvileg viszont szeret, de nem mutatja ki, ott áll a pult mögött és épp egy részeg pasit részegít le mégjobban, tehát hazudtam.
-Dehoogy, félreérteeed! Csak ez egy ilyen sulis köszönés volt nálunk, hogy mindnkitől ezt kérdeztük folyton: szeretsz? Erre mindenki röhögött és ez volt a nagy poén.-Kamuztam iszonyú bénán.
-Aha.. értem.-méregette szúrós szemmel Marcit.- Figyelj Mia, mi lenne, ha most hazamennénk? Már nem bírom ezt a helyet.. főleg a csapost.-dörmögte oda még mellé.
-De izéé, én még hadd köszönjek el tőle, hiszen rég láttam és kicsit beszélni szeretnék vele.
-Jó, legyen. De siess.
Odarohantam hát a pulthoz, és mint egy vendég intettem Marcinak.
-Mit adhatok?-kérdezte rám se bagózva.
-A pultos srácból kérnék pár percet.-mondtam elfojtott nevetéssel.
-Á Mia, már nem a szépfiú mögött loholsz?- alázott le.. megint.
-Igazából, kint vár rám, én csak pár szót szeretnék váltani veled... kettőnkről.
-Óó. Az más. Várj egy picit. Tomi! Helyettesítenél légyszi 5-10 percig? Fontos elintézni valóm van. Köszii.- üvöltött oda egy srácnak, és megragadta a kezem és behúzott a raktárba.
-Szóóval, kettőnkről. Hallgatlak.
-Csaak arra a kérdésre szeretnék választ kapni amit az előbb is feltettem, kint.
-Hmm.. mi is volt az?? Jaa.. hogy.. áá.. öö..
-Szeretsz???
-Igen!- suttogta a fülembe, és megcsókolt. Ez sokkal érzelem dúsabb volt az ötödikes csóknál, már valahogy én is akartam, és nem bírtam megállni, hogy ne túrjak a hajába, és ne kulcsoljam a karom a nyaka köré. Hosszú-hosszú percegik csak csókolóztunk, mikor észbekaptam, hogy Chris vár. Ebből nagy galiba lesz. Elengedtem hát Marcit, de ő elém állt, így nem engedve ki az ajtón.
-Nono. Most én kérdezek. Te szeretsz engem, vagy azt a bájgúnárt szereted, aki naponta más csajt hoz ide?
-Tényleg?? Ezt nem mondta Chris.. Vagy csaak féltéken vagy?
-Nem én. Csak tájékoztatlak milyen pasit fogtál ki. De ne térj el a tárgytól! Te szeretsz engem?
-A helyzet az, hogy..- de ekkor berontott a "felbőszült Chris" és ordítozni kezdett.
-Mit képzelsz magadról, te kis kocsmáros mitugrász? Azt hiszed le tudod nyúlni a csajomat egy ilyen raktárjelenettel? Ahol beadod neki hogy szereted, hogy aztán ágybavihesd??
-Ami azt illeti, az első fele sikerült, a második felét meg végre se akartam hajtani bájgúnárkám.
-Miii??? Mia, te képes voltál.. ezzel...-itt lenézően Marcira pillantott- megcsalni? Amikor én itt töröm magam, hogy neked jó legyen? Tudod mit? Kössz nekem nem kell egy olyan lányból aki egyszerre két pasival kavar, és elvileg mindkettőt szeretni. Én leléptem. Egyedül is hazatalálsz, vagy max kocsmároskám hazakísér.-ezzel kicsörtetett és bevágta az ajtót. Csak egy zár kattanást és egy kulcs törést hallottunk, utána végleg elment.
-Basszus.. anyáék ki fognak nyírni.- zuttyantam le az egyik krumplis zsákra.
-Szerinten tölthetjük kellemesen is az éjszakát, ha már az a baromarc bezárt. Inkább felelj a kérdésemre!-guggolt le mellém. Hát, ha már Chris nem bír, akkor legalább vele legyek jóban, és válasz képpen megcsókoltam. Ledőltünk a krupliszsákról, a földre. Marci rajtam feküdt és majdnem összenyomott, de aztán látta, hogy mindjárt megfulladok, és kicsit felemelkedett.
-Ezt igennek veszem.-mondta csendesen, és az ölébe húzott a padlón ülve.
-Na és mi jót csináljunk éjszaka?
-Vagy aludjunk, mint minden normális ember... -kezdtem de Marci közbevágott.
-Tudod, hogy mi nem vagyunk normálisak. Én hülye 7évig szadiztalak, amikor csak egyszerűen szerelmes voltam. De azt nem mertem bevallani, ezért, hogy rám figyel, folyton ezt csináltam.
-Éés akkor 5.ben mért árultad el?
-Mert leesett, hogy ez neked nagyon rosszul esik.
-Oké... de miért tetszem neked?-tettem fel az először eszembejutó kérdést elpirulva.
-Először is.... szép vagy... okos... kedves... aranyos... vicces... és nem olyan mint a többi liba aki már most egy tonna sminket használ.-felelte, az arcomat csókolgatva.-De én miért tetszem neked? Hisz olyan bunkó voltam...
-Az tetszik.. hogy megbántad, és bocsánatot kértél, és mert überhelyes vagy.-ezzel szájon csókoltam. A következő események valahogy kiestek, és már csak annyira,emlékszem, hogy felébredtem Marci testéről és még mindig a raktárban voltunk. Marci még aludt, tehát gondoltam felhívom anyát, amit tegnap este kellett volna, de mindegy.
-Szia anya!
-Hol a fenében vagy te lány??? Egész est hívogattalak de ki voltál kapcsolva! Ezért még számolunk!-megnéztem a nem fogadott hívások listáját, és hát.. anya 57szer hívott. Szuper.
-Én csak találkoztam egy régi osztály társammal és hát beragadtunk egy kamrába, mert Chris bezárt, mert féltékeny lett a srácra. Ami mondjuk nem alaptalan...-csúszott ki a számon.
-Miranda! Mit képzelsz magadról?? Két sráccal egyszerre? Csalódtam benned. És mi az hogy egy kamrában? Gyere haza most azonnal!
-De nem tudunk kimenni, mert bezártak.. De ha kijutottunk hazamegyek. Szia.-és levágtam a telefont.
-Húha, anyukád a teljes neveden szólított Miranda!- röhögött ki Marci.
-Már megint kezded?? Most már járunk, nem kell szivatnod, hogy figyeljek rád.-vágtam be a durcást.
-Jó bocsi na.- karolt át Marci.-Tényleg járunk? És mi lesz a drágalátos csajozógéppel?
-Chrissre gondolsz? Még nem tudom. Egyelőre veped joban érzem magam, bár a suliban ugyis látni fogom.
-Mivaan???? Ez a nyomorék hozzátok fog járni???
-Nem nyomorék, de igen hozzánk fog járni.
-Én is beiratkozom. Ha kijutottunk azonnal.
-Mi? Chris miatt?
-Te nem fudod mire képes az az idióta. Minden nap más csajt hoz ide, lehet hogy ezt most nem hiszed el, de igen ez az igazság, és remélm majd kiderül és te is belátod. De most jussunk ki innen.-és elkezdett dörömbölni az ajtón.